Az elmúlt időszakban lefolytatott interjúk során a villamossági és épületgépészeti vállalkozóktól megkérdeztük, hogy milyen új, innovatív és a jövőre nézve fontos technológiákat tudnak megemlíteni a saját szakterületükön.
A válaszok közül több szakember említette az okosotthon – okosépület technológiákat. Ugyanakkor sajnos nem volt általános, hogy a megkérdezett vállalkozók látnának ebben fantáziát, azaz üzleti lehetőséget, ill. többször elhangzott az, hogy a hazai piac még nem érett meg erre. Itt elsősorban a lakossági célú azaz lakásokba szerelt okos rendszerekről beszélhetünk, hiszen az irodaházaknak, nagyvállalatok telephelyeinek üzemeltetése ebben a tekintetben előrébb jár.
De mit is értünk okosotthon alatt? Egyszerűen megfogalmazva egy olyan lakást vagy lakóházat ahol a lakók kényelme, biztonsága és „pénztárcája” (az energiafelhasználási költségek minimalizálása) érdekében automatizált vagy távvezérelt technológiákat alkalmazunk.
Komponensei a környezetet figyelő szenzorok (pl. fényerő, hőmérséklet, mozgás) ezek kommunikációs (internet) kapcsolatát biztosító eszközök, valamilyen adatgyűjtő és vezérlő automatizmus, amely lehet akár egy a házba telepített számítógépen (szerveren), de akár a felhőben, illetve a lakó számára a lakásának vagy házának monitorozását és a beavatkozást (pl. légkondi bekapcsolás hazaérkezés előtt) lehetővé tevő alkalmazások. Ez utóbbi tipikusan egy mobiltelefon alkalmazás, de a teljeskörű megoldás része lehet az is, hogy egy desktop számítógépen pl. a munkahelyünkön is tudjuk nézni a a lakásunkba szerelt kamerák képeit. Természetesen a távolról felügyelni, vezérelni kívánt gépészeti eszközöknek (klíma, fűtés) is megfelelő beépített intelligenciával és internetkapcsolattal kell rendelkezni ahhoz, hogy része legyenek az okosotthon megoldásnak, azaz egy régi gázkazán, radiátor vagy klíma nem lesz alkalmas a feladatra.
Ez azt is jelenti, hogy egy lakások, lakóépületek, családi házak villamos és gépészeti rendszereinek megtervezésekor már érdemes „okos működésre” alkalmas berendezésekkel számolni. Egy okosotthon intelligenciát biztosító részét a megfelelő infrastruktúra esetén már könnyű kiépíteni. Több olyan cég van a piacon, akik teljeskörű megoldást biztosítanak: környezeti szenzorokat, felhő alapú adatgyűjtő- és távfelügyeleti megoldást és felhasználói alkalmazást, amelyeket interneten és okostelefonon keresztül elérhetünk.
Ha a lakóépület megrendelőjével közvetlenül kapcsolatban levő gépészeti szakemberek megismerik az okosotthon megoldásokat, és már a tervezési fázisban javasolják azt az ügyfélnek, nagyobb valószínűséggel lehet ezeket az adott projekt keretében megvalósítani, ami természetesen a gépészeti vállalkozóknak is többletbevételt jelent.
A végrehajtók, kivitelezők szempontjából természetesen nem mindegy, hogy egy új, most tervezett lakásról vagy épületről van-e szó, vagy meglévő lakásokba kell-e ilyen rendszereket telepíteni. Jó lenne ilyen irányú véleményeket is megismerni, mind a kivitelezők, mind a lakosság részéről, hogy a már meglévő lakásokba mely technológiákat látják megvalósíthatónak a belső energetikai rendszerek szempontjából. Olyan vélemény is nagyon hasznos lenne, hogy általában a lakosság jelenleg mit igényel ezek közül és kellene a lakosság számára is továbbképzés, hogy megismerje egyáltalán az új lehetőségeket. Vannak-e olyan rétegek, akinek lenne pénze otthonát okos otthonná változtatni, csak nem tud ezekről a lehetőségekről?